Eredeti nevem:

Fujiwara Fukumi 藤原福美
Felvett neveim:

    Fujiwara Aya 藤原あや,

    Christina Hankó
日本語で、japánul 


Hokkaidó hóborította belsejében születtem. 
Családom most a sziget dél-keleti részén, a Csendes-óceán partján fekvő Noboribetsu városban lakik.
A középiskolát itt végeztem el, majd a tokiói Sōka Egyetemen tanultam jogot.
Utána Sapporóban dolgoztam különböző vállatatoknál.
2003-ban férjemmel megalapítottuk a Hokkaidói Magyar Kultúrcsere Társaságot (HMKT) a magyar kultúra megismertetése céljából.
Erről részletesen a HMKT honlapján olvashatnak.
Többször voltam Magyarországon, nagyon tetszett az ország.
Sokszor szerepeltünk japán és német újságokban, japán rádióműsorokban, és 2009. augusztusában az országos japán televízióban is (NHK: Agora, fényképpel). 

 

Fotóalbum:

      Hogyan főztem japánokkal gulyáslevest  a világhálón?


Néhány fontosabb újságcikk (Göttinger Tageblatt):

 - 2008. augusztus 16-án a nyelviskoláról


 - 2011. március 15-én, pár nappal a fukushima katasztrófa után


 2011. július 9-én a női labdarúgó világbajnokság alkalmából


***************

Dr. Hankó László: A Fujiwara család dióhéjban

Fujiwara család közös őse Nakatomi no Kamatari (614-669), aki a császártól a Fujiwara nevet kapta meg. A Fujiwarák udvari nemesek voltak, fénykoruk a 12. századig tartott. Házasság révén a császári családdal is rokonságba kerültek. A 9. és a 10. században őket illette meg a kiváltság, hogy a császár számára menyasszonyt jelöljenek ki – aki természetesen Fujiwara-lány volt. E révén korlátlan hatalomra tettek szert, s császári régensként gyakorlatilag ők kormányozták Japánt. 
A 11. századtól kezdve egyre inkább veszítettek befolyásukból, a katonai nemesség (a szamurájok) hatalomra kerülésével (1192) pedig végleg elvesztették politikai hatalmukat.
A sógun keletre, Kamakurába helyezte át székhelyét, de a császár hatalmától megfosztottan Kyōtóban maradt. Az időközben öt ágra szakadt Fujiwara-klán (gosekke) szintén ott maradt, s a 20. század elejéig tanácsadókat, régenseket és minisztereket adott a császári udvarnak. 
Egyébként a  ma élő japánok 30 %-a vissza tudja vezetni őseit a Fujiwarákra.
(Wikipedia: Etwa 30 % der heutigen Japaner können sich als Nachfahren der Fujiwara bezeichnen.[1]) De már csak nagyon kevesen viselik a Fujiwara nevet.


A Fujiwara család északi ága a mai Iwate tartomány területét uralta a 11-12. században Hiraizumi centrummal. 
A család mauzóleuma a kb. 1100-ban épített Chūsonji templom. 

Címer

Az alig három generációra kiterjedő virágkor után a család hanyatlani kezdett, vesztes csaták után szétszóródott, ágakra szakadt, elszegényedett, sőt maga is szamurájjá lett. Hokkaidō Japánhoz csatolása után egy águk áttelepült oda, de a rezidencia még megmaradt Iwate hegyei között. Az öreg faépületet, melyben sem víz, sem villany nem volt, végül Fujiwara Aya édesapja bontotta le oly szerencsétlen módon, hogy közben értékes tárgyak és iratok is megsemmisültek. (Állítólag szándékosan égetett el mindent.)
A család a Fujiwaráknak a szamuráj rendbe tartozó “leszálló ágához” (Sagari-Fuji) tartozott, ahogy a moriokai sírboltjukon álló címerük is mutatja, de a szamuráj katonai nemesség hatalomvesztése (1867) után a köznéphez (heimin) lett sorolva.

Utazáson 2013. júliusában